..:: audio-music dot info ::..


Main Page     The Desert Island     Copyright Notice
Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz


Omega: Gammapolis

 A l b u m   D e t a i l s


Label: Mega Records
Released: 1979
Time:
 43:32
Category: Pop/Rock
Producer(s): Omega
Rating: ********** (10/10)
Media type: CD
Web address: www.omega.hu
Appears with:
Purchase date: 1993.07.23
Price in €: 7,99



 S o n g s ,   T r a c k s


[1] Start / Gammapolis 1 (Omega - Várszegi Gábor) - 6:24
[2] Nyári éjek asszonya (Omega - Várszegi Gábor) - 4:37
[3] Orültek órája (Omega - Várszegi Gábor) - 5:17
[4] A számûzött (Omega - Várszegi Gábor) - 4:30
[5] Hajnal a város felett (Omega - Várszegi Gábor) - 7:11
[6] Arcnélküli ember (Omega - Várszegi Gábor) - 2:12
[7] Ezüst eso (Omega - Várszegi Gábor) - 5:20
[8] Gammapolis 2 (Omega - Várszegi Gábor) - 7:46

 A r t i s t s ,   P e r s o n n e l


Kóbor János - ének
Molnár György - gitár
Mihály Tamás - basszusgitár
Benkö László - billentyüsök
Debreczeni Ferenc - dob

Haumann Péter - vers (Arcnélküli ember)

 C o m m e n t s ,   N o t e s


1979 LP PEPITA SLPX 17579
1993 CD MEGA HCD 17579 (93/M - 090)



Ez valószínűleg a legjobb Omega lemez, ha lehet eggyáltalán ilyen kijelentést tenni. Zeneileg, szövegében és a koncertkörúton bizonyította az együttes, hogy pályafutásuk csúcsára érkeztek. Haumann Péter pedig csak erösítette ezt a színvonalat.
 

 L y r i c s


START

Instrumentális


GAMMAPOLIS I

Oly hosszú volt a huszonhárom év
S oly messze van az én hazám
Idõm lejárt, a Földet elhagyom
Mert Gammapolis vár reám

Most búcsúzom, jóbarátaim
Találkozunk még, mondanám
De már nem hiszem, hogy újra eljövök
Mert Gammapolis vár reám

Isten veled, hû szerelmesem
Légy boldogabb más oldalán
Azt hitted, csak álom, ha azt mondtam neked
Hogy Gammapolis vár reám

Ha az óra pont éjfélt mutat
Nézz át az ég ablakán
Megláthatod azt a csillagot
Hol Gammapolis vár reám


NYÁRI ÉJEK ASSZONYA

Ha álmaid játszanak veled
Meglátod õt és rabul ejt a vágy
Hiába követed, nem éred el a nyári éjek asszonyát

Szerelme több, mint múló pillanat
Végigkísér egy éten át
Ha érezted, már soha nem felejtheted a nyári éjek asszonyát

A kínzó vágy szívedben elcsitul
De enyhülést nem hoz reád
És viszonzatlan szerelemmel gyûlölöd a nyári éjek asszonyát

Oly színtelen a legszebb nõi arc
S mellette halvány a valóság
Ó Istenem, add meg nekem, hogy feledjem a nyári éjek asszonyát


ŐRÜLTEK ÓRÁJA

A városom, ha itt az óra, bolondok háza lesz
Eltûnik az értelem, az idegek harca ez
Mindenütt zûrzavar, nyugalmat nem találsz
Az õrültek órája menekül, merre látsz

Mindenki siet, mindenki fut, az élet mögöttük áll
A nagyfeszültség kibírhatatlan, a sarkon a halál vár
Mindenütt zûrzavar, nyugalmat nem találsz
Az õrültek órája menekül, merre látsz

A vezetékek elszakadnak, sziréna hangja szól
A kompjúterek fejüket vesztik, a téboly elsodor
Mindenütt zûrzavar, nyugalmat nem találsz
Az õrültek órája menekül, merre látsz


A SZÁMÛZÖTT

A számûzött a városba tér
Szívében érzi, hogy ezzel az út véget ér
Hazám, fogadd be õt
Nem lázad ellened már, hisz az út véget ér

... ??? ...
Nem érzek vágyakat többé, az út véget ér
Jöjj, oly közel az éj
Sokáig nem élek már, hisz az út véget ér


HAJNAL A VÁROS FELETT

Feltámadott a tetszhalott
Az ég alján bíbor tûz lobog
Az elfelejtett város újraéled
Lángot gyújt a hajnal, az éj uralma véget ér

Felszakad a néma csend
A szélmadár új dalba kezd
.?.?.?.?. dermedt órák újra járnak
Lángot gyújt a hajnal, az éj uralma véget ér

Az égi fény elhalványul
Tárulnak a lezárt ablakok
A háztetõkön tûzvirágok nyílnak
Lángot gyújt a hajnal, az éj uralma véget ér

Testet ölt a fénysugár
A téren át a földre száll
A régi vágyak újra élnek
Lángot gyújt a hajnal, az éj uralma véget ér
Lángot gyújt a hajnal, az éj uralma véget ér


ARCNÉLKÜLI EMBER

Az arcnélküli ember mindenre kész
A gúnyos tükörképpel bátran szembenéz
Nem veszíthet semmit, hisz még arca sincs
S nem tudod, kié a féltve õrzött kincs

Az arcnélküli ember ma még jóbarát
De játszi könnyedséggel köpönyeget vált
Pecsétes papírok mögé bújik el
Minden nap egy másik álarcot visel

Az arcnélküli ember sötét lelke mély
Tõle származik a névtelen levél
Gyûlöl minden arcot s minden nagy nevet
Ha rájössz erre, könnyen felismerheted


EZÜST ESÕ

Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kisért
És hull, csak hull reám
Ezüst esõ

Lombjuk vesztett rózsafák
Földöntúli pusztaság
S csak hull, csak hull reám
Ezüst esõ

Messzi földrõl jöttem én
Átölelt a tiszta fényt
De elborult az ég, és a csillagok tüzét
Elnyelte a köd és a szürkeség
Minden oly sötét

Elhagyott, kihalt e táj
Lángvirágok füstje száll
S csak hull, és hull reám
Ezüst esõ

Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kisért
És hull, csak hull reám
Ezüst esõ


GAMMAPOLIS II

Az utazó már mindent végigjárt
Talán túl sokat kívánt
De nem látott se jobbnak, se boldogabbnak mást
Hát menjünk, keressünk új csodát

Gammapolis, álmodj tovább!

Jöjj hát, jöjj hozzám közel
Kiabálj, vagy súgd, mi érdekel
Szálljunk át az égen, a csillagok felé
Vagy jó lesz a megszokott világ?

Gammapolis, álmodj tovább!

 M P 3   S a m p l e s


Currently no Samples available!